Bár a legtöbbször változókori tünetként esik róluk szó, a hőhullámok mögött valójában számos kiváltó ok meghúzódhat. Mikor kell mégis menopauzára gyanakodni, amennyiben jelentkezik ez a kellemetlen panasz?
Hőhullám alatt azt a hirtelen jövő hőségérzetet értjük, amelyet nem külső ingerek váltanak ki, és amelyhez gyakran társul az arc és a nyak kipirosodása, valamint izzadás is. Bizonyos esetekben felgyorsuló szívritmus, illetve az ujjakban fellépő bizsergés jelezheti előre a hőhullámokat, amelyek nem csupán nappal, de éjszaka is felléphetnek, megzavarva ezáltal a pihentető alvást. A probléma kialakulásának pontos mechanizmusa nem ismert, ugyanakkor valószínű, hogy a vérkeringésben fellépő változások eredménye.
A hőhullám a menopauza egyik leggyakrabban fellépő tünete
Becslések szerint a világ népességének negyede él át élete során valamilyen szorongásos betegséget .
Szimptómaként a hőhullámok gyakran valamilyen hormonzavarra hívják fel a figyelmet, például a pajzsmirigy működési zavarára , de bizonyos gyógyszerkészítmények mellékhatásaként is kialakulhat ilyen jellegű panasz. Sőt a lehetséges kiváltó okok sora nem korlátozódik pusztán a testi tényezőkre, hiszen akár pszichés gondok is állhatnak a háttérben. Az irracionális félelmeken alapuló szorongás és a pánikroham egyaránt kiválthatja a hirtelen jött forróságérzetet, bár ilyen esetekben többnyire egyéb – igen hangsúlyos – tünetek is fellépnek.
Hőhullámok és a menopauza
Nem véletlen persze, hogy a hőhullámot általában a változókorhoz kötjük, elvégre ez a menopauza egyik leggyakoribb tünete. A klimax valójában egy évekig tartó folyamat, amely során fokozatosan leáll a petefészkek működése, illetve ezzel együtt az ösztrogén termelődése is. E hormon hiánya az egész szervezetre kihatással van, kezdve a csontokkal a bőrön és a hajon át egészen a kedélyállapotig és az általános közérzetig.
Fontos leszögezni, hogy a menopauza nem betegség, hanem teljesen természetes állapot, amely előbb vagy utóbb minden nőnél bekövetkezik az életkor előrehaladtával. A folyamat általában a negyvenes években kezdődik, majd az ötvenes évek elejére teljesedik ki. Megeshet azonban, hogy már korábban, 40 éves kor előtt megindul a petefészkek működésének leállása – ilyenkor korai menopauzáról beszélünk, amely becslések szerint a nők 1-3 százalékát érinti.
Az életkor tehát bizonyos mértékig behatárolja, hogy mely nőknél érdemes klimaxra gyanakodni időről időre fellépő hőhullámok esetén. Emellett akadnak más fizikai tünetek is, amelyek változókorra utalnak. Ezek között lehet említeni az egyre rendszertelenebbé és kimaradozóbbá váló menstruációt, sőt az is előfordulhat, hogy a ciklus rendkívül rövid idő alatt teljesen megszűnik. Gyakori panasz továbbá a hüvelyszárazság, a libidó csökkenése és a szexuális együttlétek közben jelentkező fájdalom, az álmatlanság, valamint olyan lelki természetű problémák, mint az ingerlékenység, a hangulatingadozás vagy akár a kisebb fokú depresszió. Az ösztrogénhiány következtében bőrszárazság, szemszárazság és hajszárazság is felléphet.
Bár a változókor életünk természetes velejárója, ez az időszak olyan tüneteket is hozhat a nők életébe, amelyekkel korábban nem találkoztak. De legyen szó akár hüvelyszárazságról vagy kellemetlen fertőzésekről, jó tudni, hogy ma már létezik rájuk megoldás.
45 felett: a kellemetlen együttlétek okai
A menopauza után a nők több mint fele tapasztal kellemetlen panaszokat, fájdalmat a szexuális együttlétek során vagy után. Ennek hátterében általában a hormonális változás áll, éppen ezért nem is érdemes beletörődni, hiszen számos megoldás létezik a problémákra.
Mindezek tükrében a menopauza felismerése általában nem okoz gondot az orvosoknak, a diagnózis megerősítése miatt ugyanakkor szükség lehet laboratóriumi vizsgálatokra is. Ilyenkor az érintett hormonok, elsősorban a tüszőérlelő hormon (FSH) és az ösztrogén szintje alapján lehet kizárni az egyéb, hasonló tünetekkel járó állapotokat.
Forrás: https://www.hazipatika.com/
